Babavárás 30. hét
Óh, a csodás 30. hét! Nekem ez a kerek hét valamiért sokkal többet jelentett, mint eddig bármi. 30! Azaz már csak 10 hét és a karjaimba zárhatom, 10 hét és minden teljesen más lesz.
Ja és persze már csak két hét volt a munkahelyemen, tehát a hisztis iskoláslány a nyári szünet előtt-effektus még jobban élt bennem.
Babánk izeg-mozog, jóízűen. És ami még cukibb, ha kicsit "megböködöd" a pocakodat, és épp olyan kedve van, válaszol is :) Egyre többször fordul elő, hogy "véletlenül" kint marad valamije és egy hupli lesz a pocakodon. Ilyenkor meg szoktam piszkálni, visszahúzza, majd máshol kidugja. Akaratosak ezek a babák már most is, ha épp olyanja van, le sem lehet lőni, bezzeg ha meg akarod mutatni apának, azzal, hogy elszólod magad, hogy "NÉZD", azonnal abbahagyja és senki és semmi kedvéért nem tesz olyat többször.
Minél nagyobb és kerekebb a pocakod, egyre több jó tanácsot fogsz kapni. Legfőképp olyanoktól, akiktől nem szeretnél :D Jönnek a kérdések, hogy milyen nemű a baba. Mi lesz a neve? (Ha elmondod, biztos lesz megjegyzésük. Miért adtok neki két keresztnevet? Miért a másodikat akarjátok használni, amikor az elsőt szokás? Miért adtok neki ilyen furcsa, nem megszokott, régies nevet? Miért nem lehet mondjuk Bence, hiszen a Bence most nagyon menő!)
Hol fogsz szülni? Apa bent lesz veled? Igen? Nem? Bármit mondasz rá, biztos, hogy legalább egy jószándékú választ fogsz kapni kéretlenül. Olyan Bendegúzosan csak. :D (Mindig is jószándékú gyerek voltam, csak mire a szándékom végére értem, rossz lett. - Indul a bakterház)
A sok-sok kérdést a sok-sok tapasztalatátadás teszi még felejthetetlenebbé. Bezzeg, amikor én szültem... ! és társai. Nem kellenek a rémtörténetek! Nem kell semmi más, csak te meg a kicsi fejed, amiben legyen rend és tisztaság. Persze jó dolog utánanézni mindennek, igyekezni felkészülni, mi fog velünk majd történni. Ha van szülésznőnk, kiválasztott kórházunk, akkor ha megtehetjük, látogassuk meg a szülőszobát, a vajúdót, a felkészítőt, a gyermekágyat. Érdeklődjünk utána az összes kérdésnek, ami bennünk felmerült. Bármilyen kis butaságnak is tűnik, kérdezzünk rá! Ugyanis ezek a kicsi morzsák, amit mások és magunk okozunk, beépülnek a tudatalattinkba és pokollá teszik az életünket. Ne legyenek elvárásaitok, ne akarjatok tökéleteset! Csak te számítasz itt és a baba! Ennyi. Nem kell foglalkozni rémtörténetekkel, nem kell megnézni premier plánba szülésről készült videókat, hacsak nem kíváncsiságból teszed. Nem leszel kevesebb tőle, ha vannak témák, amikbe nem mersz belegondolni sem, de nem kell leszólni azokat, akik tényleg mindent tudni akarnak erről a helyzetről.
Babánk eközben szépen készül a külvilágra, kezd eltűnni a magzatmáz, zsírszövetei még mindig gyarapodnak, elkezdi szorgosan gyakorolni a légzőmozgást a kinti élethez.
Hartmann Viki