Babavárás 9. hét
Kicsi babánk a kilencedik hétre már babaszerű formát ölt és a placentán keresztül táplálkozik. Lassan kialakulnak a nemi szervek, bár ezt még egy jó ideig ultrahangon sem láthatjuk. Buksija még a teste felét teszi ki, szeme csukva lesz még a 26-27. hétig, orrlyuka és szája már kivehető.
Babócánk már önállóan tudja mozgatni a testét és a végtagjait is, folyamatosan és rohamosan fejlődik! Most már akkora, mint egy kis zöld olajbogyó :)
A kismamák tünetei között pedig megjelenik a székrekedés és a puffadás, valamint a gyomorégés. Ha szeretnénk enyhíteni a panaszokon, igyekezzünk többször kevesebbet enni, és minden falatot alaposan rágjunk meg! A mellbimbó elkezd sötétedni és apró csomók jelennek meg benne: a tejbimbók. Ez természetes folyamat, nem kell megijedni. Egyre többször fogunk eljárni mosdóba, és ezt szépen szokjuk is meg.
Az utolsó trimeszterre ajánlom minden kedves kismamának, hogy a tisztasági betéttel kicsit megint legyenek jóban, ugyanis a megnövekedett méh és egy jóízű nevetés vagy egy hirtelen jött tüsszentés nagyon kellemetlen meglepetéseket tud okozni. Főleg, ha nem otthon történik a "baleset". Ami nekem tünetként még szóba jött, az a megduzzadt orrnyálkahártya, folyamatos tüsszögéssel és orrfolyással, az első két trimeszterben enyhe orrvérzéssel párosulva. Ez a babavárásom egész idejére kiterjedt, így most már tudom, mit érez a férjem tavasztól őszig az allergiaszezonban. És a kedvencem a kilenc hónap alatt, amely sok barátomat megmosolyogtatta: naponta többször, de mindig csak kettőt csuklottam. Se többet, se kevesebbet. :D
A védőnőm szerint egy átlagos terhesség során a nők 10-13 kilót szednek fel, amely normálisnak mondható. Nos, be kell vallanom, a kezdetektől kezdve figyeltem a súlycsökkenésemet-gyarapodásomat. Az első trimeszterben leadtam 3 kilót, ellenben a ruhatáramat ugyanúgy ki kellett egészíteni pár darabbal, hiszen elkezdett szélesedni a csípőm. A második trimeszterben folyamatosan jöttek fel a kilók, de az utolsó trimeszterben éreztem, hogy a neheze még hátra van.
Az összes ruhám kényelmetlen lett, azok a darabok, amikre a kezdetek kezdetén azt hittem, majd jó lesz, a szekrény mélyén landoltak. Az utolsó hetekben a legkényelmesebb viselet az Éva-kosztümre hajazott, minden túl szoros volt és terhes, még az is, ami véletlenül feljött rám. A legmeglepőbb, amivel találkoztam ez időszak alatt, hogy nem csak a hasam és a mellem térfogata változott meg, a combomat és a fenekemet is nagyjából jóra kalkuláltam, viszont a hátam és a karom... na új fogalmak lettek :D Az összes "majd jó lesz az utolsó hetekben"-ruhám nagyrészt emiatt nem jött fel rám.
Hartmann Viki